Taktaszada község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben. Szerencstől dél-délnyugatra a valamikori Takta folyó, ma már csak csatorna mentén található, a harangodi dombság keleti részén, a Tokaji-hegytől légvonalban 8,5 km-re.

Vasúton jól megközelíthető Miskolcról személyvonattal (Taktaharkány után - Szerencs előtt), a vonatok többségéhez helyi buszjárati csatlakozás van, ami az utasokat beszállítja az állomásról a 2,5 km-re fekvő falu központba.

Az Árpád-kori oklevelek Zoda, Zuda és Zada néven említik. 1270-ben már szerepel s ezidőbeli birtokosa a Zud nembeli Bikk fia Jakab fia, Nagy Simon. Ebből az időből származtatják a falu Takta-parti része alatt elterülő temetőt, e temetőnek a feltárása mindmáig azért nem történhetett meg mert a mai falu részben a temetőre épült.

1300-ban a Rathold nembeli István fia Kokos mester is birtokosa, de a nagyobb rész Zoda János comesé. 1374-ben Zoday Miklós hűtlenségbe esvén, a Monakiak kapják. 1400-ban az Isépi családot iktatják némely részeibe.

1405-ben a Cselei és Dobai családoknak is van benne részük. 1450 körül a Kornisok is részbirtokosai. 1453-ban Pike Miklós és Eszenyi Miklós. 1467-ben, a mikor még praediumként szerepel, Rákóczy Györgyöt iktatják itteni birtokrészekbe.

1567-ben a pusztult helyek között említik s az 1598-iki összeírás szerint a király s a Monakiak birtoka. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt elpusztult s csak 1730 körül telepítették be ismét. A Monakiak része a gróf Andrássyaknak jutott, harmadrésze pedig a királyi kamaráé lett, azután Almásy György és Zábrádszky József voltak az urai. Majd gróf Andrássy Dénes, Kóczán Miklós, Potoczky Imre és Zábrádszky Ottóné bírták.

Taktaszadán két templom van, melyek közül a református 1714-ben, a római katolikus 1860-ban épült. Az 1831 kolerajárvány 41 áldozatot szedett a faluban. 1848-ban a szadaiak nagy lelkesedéssel fogadták a forradalom hírét és sokan beálltak innen katonának a forradalom honvédseregébe.

A községhez tartozó termőföldek melyek a harangodi oldalon találhatóak nagyon jó minőségűek, a Taktán túliak inkább legelőnek alkalmasak, szárazabb években a gabona szépen terem itt is. Tartozott a községhez egy telepített nyárfaerdő (Kis Erdő) melyet mára a helybéliek teljesen kiirtottak, elhordták tüzelőnek.

Nagyobb térképre váltás