Taktaharkány nagyközség e vidék egyik meghatározó települése Tokajtól 15 km-re, Miskolctól 30 km-re, Szerencstől 10 km-re a Zempléni-hegység lábánál.

A Taktaköz az Alföld peremi süllyedékterületek egyik legszebb részlete. Tájképileg a Bodrogköz folytatása, attól a tokaji Nagy-hegy választja el. A kistáj névadója, a Takta Csobajnál ered, alig 6 km-re a Tiszától.

A község nevét a "Váradi Regestrum" említi 1211-ben, s ekkor már lakott hely volt "Horkyan" néven. A honfoglalás idején Töhötöm fiáról, Horka vitézről kaphatta nevét, s hamar birtokba vették, mint kapuvidéket. Nagy Lajos király 1352-ben Harkányt 10 másik faluval együtt az ónodi és bőcsi Zudar családnak adományozta. 1405-ben Izsépyek, Cseleyek és Dobaiak voltak a birtokosai, 1435-ben királyi adományként a Monokiak és Dobaiak kapták.

1561-ben és 1567-ben törökök elpusztították a községet. 1598-ban I. Rákóczi Zsigmond mint egri és szendrői várkapitány vette birtokba a Harangod vidékét és Rákóczi-birtok lett a település. A XVII. század közepén több alsó-zempléni és borsodi faluval a hajdúvárosok között szerepelt Harkány, ahová a Rákócziak telepítették vitézeiket. 1687-ben a törökök ismét elpusztították.

1697 júliusában a község határában verték le a Tokaji Ferenc vezette felkelést a harangodi csatában. Az 1850-es években Koppely Fülöp bérelte a környéket, mint Almássy-birtokot, s hamarosan meg is vásárolta. Ő maga felvette a Harkányi nevet és nagy kiterjedésű birtokát mintagazdasággá fejlesztette. Bárói rangot kapott, s 1945-ig a volt szabad jobbágyok és nemesek mellett a birtokból élt a lakosság jelentékeny része.

Az 1850-es években megindított Tisza-szabályozási munkák, az 1858-ban megindult vasútépítés nagy jelentőségű gazdasági fellendülést hozott, mely párosult a kiegyezés utáni politikai nyugalommal is.

1907-1911-ben történt a Takta szabályozása, s így nagy kiterjedésű lápos-mocsaras terület vált megművelhetővé. 1848-ban katonai gyülekezőhely volt a község, s többen részt vettek a szabadságharcban. Közben 1831-ben az országos kolerajárvány itt is sorra szedte áldozatait, 1834-ben kisebb mértékű földrengés érintette a községet.

Hírességek

-báró Harkányi Frigyes az 1878-as párizsi világkiállítás magyar kormánybiztosa volt
-báró Harkányi János 1916-tól kereskedelmi miniszter
-Kőrössy István református lelkész 1867-től 1879-ig az Alsózempléni Református Egyházmegye esperese volt
-1874-ben innen ment a sárospataki kollégiumba (Ziegler) Gárdonyi Géza a nagy magyar regényíró.

Nagyobb térképre váltás