Sátoraljaújhely város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 82 km-re található. Nevét a közeli Sátor-hegyről kapta, eredetileg Sátorhalmának (Saturhalma) hívták.

A város Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja "kapuja".
 
Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Oloptulma, Ketel vezér fia, majd az Aba nemzetség birtokába került. 1110-ben Könyves Kálmán az Apuliából ideköltözött Casertai Rathold grófnak adományozta a területet.
 
Saturhalma a tatárjáráskor elpusztult. A túlélők - mivel ezt a lakóhelyet a Bodrog és Ronyva gyakori áradásai is állandóan veszélyeztették - nem építették újjá. Az új település ("nova -villa") helyéül a Ronyva patak jobb partját választották, a Sátorhegy tövénél. Ennek az első írásos említése IV. Béla 1256-ban készült okiratában történik. A pálos rend ekkor telepedett le az akkor még különálló településnek számító Barátszeren, a város legrégebbi részén.
 
Újhely 1261-ben kapott városi rangot V. István ifjabb királytól. Ekkor épült a vára is. III. Endre városnak ("civitas") nevezte "Saturala Wyhel" alakban.
 
I. Lajos király 1351-ben a legyőzött litván fejedelem fiának, Koriatovics Tódor hercegnek adományozta, aki rutén telepesekkel népesítette be. A 13 - 14. század folyamán végig királyi, illetve királynői birtok volt. Luxemburgi Zsigmond 1429-ben Pálóczy György esztergomi érseket és fivéreit tette meg a vidék urává.
 
A Pálóczy és a Perényi család hosszú időn át versengett, sőt hadat is vezetett egymás ellen Újhely váráért és birtokáért. 1533-ra sikerült a Perényieknek a birtokokat irányításuk alá vonni. Protestánsok lévén, a katolikus intézmények helyett protestáns iskolát alapítottak Patakon és Újhelyen is.
 
1567 és 1573 között kamarai birtok, 1573-tól a Dobó családé. 1605 és 1607 között Bocskai István hajdúi szállták meg, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai örökölték.
 
A Rákócziak 1616-tól birtokolták házasság révén. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban bekövetkezett halála után menye, Báthory Zsófia és unokája, I. Rákóczi Ferenc örökölte. 1640-ben az Újhelyi Oremus szőlő présházában Sepsi Laczkó Máté páter készítette az első aszúbort.
 
1697-ben egy újhelyi országos vásáron pattant ki Tokaji Ferenc felkelése, amely egész Hegyalját forrongásba hozta és előfutára lett a Rákóczi vezette szabadságharcnak.
 
1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs-Sátoraljaújhely vonalát. Sátoraljaújhelytől Ungvárig a vasút 1872-ben készült el.
 
Az infrastruktúra fejlesztése gyors ütemű volt: a városi villamos erőmű 1896-ban létesült, a vízvezeték és csatornahálózat kiépítése 1906-ban kezdődött.
 
A kiegyezést követően pezsgõ kulturális élet jellemezte a települést. A "Zemplén megyei Híradó" 1862-től, a "Zemplén" címû hírlap 1870 és 1944 között jelent meg. Színház épült (1883), megalakult a Kazinczy-kör (1902), sportegyletek szerveződtek (1890), tornacsarnok, fürdő nyílt (1900).
 
A Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Palota és Fogház 1905-ben készült el Czigler Győző műépítész tervei alapján.
 
Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében Újhely határvárossá lett. A város közel 2000 hektár területtel, egy iparteleppel, és egy vasútállomással lett szegényebb (az elcsatolt városrész az Újhely (Slovenské Nové Mesto) nevet kapta Csehszlovákiában).
 
1924-ben Károlyi gróf kezdeményezésére megépült a város főútvonalán áthaladó kisvasút, amellyel a hegyközi Pálházától egészen Nyíregyházáig el lehetett jutni. A városon áthaladó szakaszt 1980 év végén felszámolták.
 
Sátoraljaújhely megyeszékhelyi rangját Zemplén vármegye megszűnésével, 1950-ben vesztette el.
 
    * Itt született 1797. március 6-án Balásházy János mezőgazdasági író.
    * Itt született 1815-ben Engel József, szobrász.
    * Itt született 1817. február 19-én Kossuth Zsuzsanna, az 1848-49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos húga.
    * Itt született 1837. január 11.-én Bunyitay Vince egyháztörténész, az MTA levelező tagja.
    * Itt született 1887-ben Bokor Elemér, zoológus.
    * Itt született 1903. október 12-én Latabár Árpád színművész.
    * Itt született 1950. február 16-án Pethő Attila matematikus, egyetemi tanár,a matematikai tudomány kandidátusa (1981), doktora (1992).
    * Itt halt meg 1924. május 29-én és itt van eltemetve Nemes Lampérth József festőmûvész.

    * 1944-ben a város színházában kezdte pályafutását Pécsi Sándor színész
    * Kossuth Lajos, itt végezte elemi iskoláit.
    * Andrássy Gyula, a város követe volt az országgyűlésben.
    * Kazinczy Ferenc 1806-tól haláláig Széphalmon élt, a levéltárban dolgozott.
    * Kazinczy Lajos, itt tanult.

(forrás: wikipedia)

View Larger Map