Felsőzsolca állomás Alsózsolca településen található. Alsózsolca hazánk ÉK-i részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye borsodi területén a Sajó folyó bal partján, a Bükk hegység lábánál Miskolc közelében fekszik.

A terület az őskor óta lakott. A község helyén már a 10-11. századtól kezdve itt éltek elődeink. A község létezésérõl szóló elsõ írásos dokumentum 1281-bõl való. Az Árpád korba a Sajón átívelõ fahíd épült, mely a környék egyetlen közlekedési útvonalát biztosította Miskolc felé. 1296-tól a Bánfalvi Bárius családé volt a település, majd a Vay családé. A település lakói nagyrészt gazdálkodásból éltek.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a község mellett is folyt ütközet, a magyarok megfutamították az orosz sereget. Görgey Artúrnak két napig a faluban volt a főhadiszállása. Jókai Mór írásaiban ír a Sajó folyó alsózsolcai szakasza mentén zajló összetűzésekről. Itt Gózon Lajost „zsolcai hős”-ként örökíti meg. „Gózon Lajos pesti ügyvéd, aki mint őrnagy harcolt a szabadságharcért 1849. július 26-án a Sajó vizén egy század önként jelentkező honvéddel átgázolt a Sajó jobb oldalára, s ott meglepte az erősen tüzelő orosz üteget, mely megriadva visszavonult.”

A község szülöttei:

- báró Vay József államférfi
- báró Vay Miklós kancellár
- báró Vay Béla és után Elemér Borsod vármegye fõispánjai, elõbbi a fõrendiház alelnöke
- gróf Vay Ábrahám, Borsod vármegye elsõ alispánja.


2007-ben városi címet kapott.

Felsőzsolca

Miskolctól 1 kilométerre, a Bükk-hegység keleti lábánál, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység Abaújjal határos keleti oldalán fekszik. Felszíne sík, enyhén hullámos, a talajképző kőzetét löszös anyag alkotja.

A terület a neolitikum óta lakott. Először 1281-ben említik, egy okiraton, mely a Miskolc és Zsolca közti birtokvitát zárja le azzal, hogy a két település határa mindenkor a Sajó folyó.

A középkorban Zsolca virágzó település volt, a törökök azonban feldúlták. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során is veszteségeket szenvedett a falu, az oroszok felgyújtották. A zsolcai csata emlékére 1867-ben emlékművet emeltek, Zsolca az ország második olyan települése, ahol a szabadságharc emlékére emlékművet állítottak.

A 19-20. század fordulóján a település lakossága nagyjából fele-fele arányban foglalkozott mezőgazdasággal és iparral, kereskedelemmel.

1997. július 1-jén városi rangot kapott. Azóta minden évben tartanak városnapokat, 2007-ben tartották meg a jubileumi rendezvényeket.

Felsőzsolca – feltehetőleg a Sajónak mint természetes határnak köszönhetően – nem olvadt be Miskolcba, de a két város szoros szimbiózisban él. Felsőzsolca az agglomeráció egyetlen települése, ahová az MVK Rt. városi buszai járnak ki.

# 1851-ben épült meg a Görög katolikus templom.
# Római katolikus templom. 1900-ban épült, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelve.
# Bárczay-kastély, melyet 2001-ben újítottak fel.
# Múzeum és könyvtár a Bárczay-kastély épületében.
# 2005-ben adták át a Trianon-emlékművet a Millenniumi Emlékparkban.
# A Felsőzsolcai Szélerőmű 2006-ban épült meg.

Nagyobb térképre váltás